KIK A HUNZÁK? / Who are the "Hunza"?
This is a little help from our friend to understand Hunza in english.
ˇHome of the archer" - or who are the Hunza?
"Az íjasok hazája" - avagy
kik a hunzák?
HOL ÉLNEK ÉS MIÉRT HUN-zák? /
Where do they live and why they are called HUN-za?
This is the name of the white huns, relatives of Atilla's huns, and they consider themselves, too, the descendants of the huns. They live among the Himalayas in closed valleys; the settlements are quite difficult to reach, the only routes lead through high passes. The Hunza valley is on the borders of China, Tadjikistan and Pakistan. The desturctive effects of civilization have not reached them - yet.
Origins of their name: "HUN +
ZA" in Tibetan means "quarters of the Hun". In "Burusaskian"
(the hunza language) "húnts" means (visszacsapó íj), that
is "Home of the archer"
HÁNYAN VANNAK? / How many are they?
It is a population of only about 14000
people.
MIÉRT ÉRDEKESEK ŐK MÉG SZÁMUNKRA?
/ Why are they interesting for us?
The Nagar and the neighbouring Hunzakut peoples speak the same language and there is blood relationship between them.
Their highest peak is a sacred place, its name is "Ultar mountain" (Ultar is pronounced correctly with an "O" at the beginning, "oltár" = altar) and is more then 7000 meters high. Fairies are said to live there. There are legends/proofs about two kingdoms of Nagar and that of Hunza. Names of towns that resemble Hungarian are, for example, HON (only blood-relative families are allowed to live there), HURU, NAGAR, BABA, SUMAYAR etc.
The people of the Hunza Valley do
not look Pakistani at all. T. Aima and Shamila smile happily for the
camera. Karimabad, Pakistan (9/99).
MŰVÉSZET HAGYOMÁNY / Arts and traditions
ORNAMENTIKA / ornamental art
The sign for the Hunza is a stylized tulip, that is often interpreted as a bow/arch. Strange though, that tulips can not be fount in this area, the closest it grows is at the Uyghur lands - quite a distance from here. Uyghurs are also said to be genetically relatives of us, Hungarians.
Csáji and his team found motifs resembling to "life-tree" and antlers in Ghanes. Besides horse and deer motifs they also found motifs of birds - they found no trace of other animals in their art.
Another characteristic motif-group on vertical carved columns is the deer transforming into a life-tree. Regular sun-sign of theirs is a six-petalled flower enclosed in a circle.
They show the newborn baby to the skies on a horse rite.
TÁNC / Dance
Women dance in a closed circle while men dance in an open form. The dances of the latter resemble to "legényes" and "verbunkos", both are typical Hungarian new style men's dances. Similar dances can be found in Western Nepal and in Uyghur.
DALLAMVILÁG / Tunes
Descending pentaton tunes
ÜNNEP / Holiday, festous event
December 21, Winter Solstice: everyone
brings a flame from the home-fireplace to the huge central bonfire,
this is how they drive the evil spirits away.
NYELV-kedvcsináló / Language
Csáji László Koppány is not a linguist but discovered a surprising thing about Hunza and Hungarian languages.
... The local guard was the first
person to be happy about seeing us just because we were Hungarians.
Had he heard about Hungarians? Yes, said he, American scientist John
Mark told them that the Hunza were descendatns of the white hun and
thus they were relatives of the Hungarians. He asked if we could pronounce
the "c" and "a" sounds as they believed there was
no one else besides them who could. We only said "cicamica"
- and he was convinced. (excerpt from, Csáji's book, page 59)
In Burusaski 'iírum dumánum' = festous celebrations (birth-death-wedding etc.) might have a connection with Hungarian "dínom-dánom" having the same meaning
Names of places: Verthun- völgy, Morkhun-falu, Zoodkhun falu. "Hun, khun" means home, homeland.
House in their language is "há", but quite a few of them live in "jurta"-tents.Elköltöztünk!
Kedves olvasók!
A teljes anyag elköltözött erre a címre. A reklámokat csukjátok be, és fogadjátok szeretettel. Vendégkönyv, fórum, menüpontok, megymás...
Kedves Látogató!
Ez az oldal az első lépés affelé, hogy olvasóink elé tárjuk egy ámulatra méltó nép - a HUNZÁK - világát, amely különös meglepetéseket tartogat a magukat hun eredetűnek tartó mai magyarok számára. Fontosnak tartom - ha nem a legfontosabbnak - , hogy a ma embere tisztában legyen a legújabb kutatási eredményekkel, melyek meghaladják és akár meg is dönthetik a korábbiakat; a különböző politikai, gazdasági, társadalmi helyzet által fenntartott álláspontokat. Ugyanilyen fontos, hogy a már említett ma embere tudja, hol a helye a világban, hiszen a gyökerek nélkül a legerősebb fa is kidől. Ajánlom, hogy az olvasást a lap aljáról kezdd, hogy megtudhasd, kikről is van szó.
Íj és hármashalom - a hunza zászló
Térkép
A hunza hitvilág
Művészet és hagyomány a hunzáknál
samandár - A hunza hitvilág
A sámánizmusban és a lélekvándorlásban való hitük erős, amely a muzulmán hatásra sem rengett meg: vallják, hogy a test halála nem egyenlő a lélek halálával. Az állatoknak, növényeknek is van lelkük, a létformák egymásra épülnek, a lélek egyre magasabb rendű alakba fejlődhet. Érdekesség, hogy Nirvánát a Mennyek országaként ismerik.
A koponyatorzítás szokása él ma is, a hunoknál is szokás volt.
ÁRTÓ ERŐK ELLENI KÜZDELEM A valódi neve a gyerekeknek szinte titok, hogy ne tudjanak visszaélni vele az ártó erők. (A magyar és tibeti kultúrában is más néven szólították a gyerekeket, hogy megtévesszék a gonoszt.) Érdekes a levágott haj és köröm elégetése – ősi magyar szokás is, hogy a gonosz erők ne élhessenek vissza velük.
A zarándokhely sztúpáját háromszor meg kell kerülni, így végzik el imájukat.
A VILÁG felépítése a következőképpen néz ki: a középső világ a mi világunk; van ezen kívül hét alsó világ és hét felső világ (figyeljük meg a népmesei varázslatos hetes szám visszaköszönését egy másik hunoktól származó kultúrában!), a legfelsőben lakik Insáan, a Lelkek Ura, és az ő „hímzése”, a Tejút. A tündérek a miénkhez legközelibb világ lakói, ezért átjöhetnek a miénkbe. Uralkodójuk a Tündérkirálynő, aki az Ultar-hegy tetején lakik kristálypalotájában. Itt valósul meg tehát a világok közötti átjárás.
Aki eddig megpróbálta megmászni az Oltárt, meghalt.
(A könyvíró kutató, Csáji László Koppány ottjártakor egy spanyol fiatalember is odaveszett)
„Immár jó ideje ez a világ legmagasabb még megmászatlan csúcsa” – írja Csáji László Koppány.
Légifelvételért kattints IDE!
"Dunyáa” – a fenti világ neve. Az élőlények a „rúumutse samandár”-ból, a lelkek tengeréből keletkeznek (Tengeristen-kultusz nálunk, magyaroknál is volt: Yo-tengrit, Jó Tenger Isten). A Hunza-folyót az élet vizeként tartják számon,
„Baráai” – azon tündérek neve, akik az emberek barátai, jószándékú tündérek.
„Deén” – óriás démonok, óriások. „Magasságuk egy kisebb hegy méretét is elérheti”. (Gondoljunk a Balaton óriás és Badacsony legendájára: a halála után heggyé váló órásról szóló történetekre.)
A törpék az alsó világban élnek. A világok szintjein az alsó fertály talán az ösztönöket is szimbolizálja.
SÁMÁNOK A tündérek választják ki, kiből lesz
sámán. 8-14 éves korukban a gyerekeknek egy-egy súlyos betegség alkalmával
eljön egy tündér, és megváltoztatja az életüket (beavatás). Ha akkor elfogadják
ezt, akkor életben maradnak, ha nem, megnyomorítják őket vagy meg is halhatnak. Sámánizmusuk egyedi a sámánkultúrák tengerében a
dob kiemelkedő lélekhívó szerepe miatt. Ám maga a sámán nem dobolhat. A
tündérhívó zene a „siri zaman”.
A gonosz párák neve (gonosz lélek): „ghuníqish parí”. A boszorkányok jövőbe látnak, nevük „síre gús”; transzba esve gyógyítanak. A fekete mágiát űző „jaadugár”-ok (varázslók) szemmel verést, rontást végezhetnek, de nem büntetik őket, mert a rontásukat ki lehet védeni.
THÁMOK A hunza vezetők neve: „thám”. (Jó támpont, támasz, de támadási felület is lehet Ez a szőgyök tehát a magyarban is él) . a thámoknak szakrális erejük van, a gleccsereknek is tudnak parancsolni.
LÓISTEN A hunza, csak úgy, mint a magyar, lovasnép, az íjászat nagy szerepe mellett a lóistenben, „tísh-haghúr”-ban való hitük is megemlítendő.
Bővebben olvashatsz a témáról ebben a könyvben:
Nyelv-kedvcsináló
A kutató, Csáji Lászó Koppány nem nyelvész, de meglepő eredményekre jutott a hunza és a magyar nyelvvel kapcsolatban.
... Az
itteni őr volt az első, aki már azért is megörült láttunknak, mert magyarok
vagyunk. Hallott talán magyarokról? Igen, John Mark amerikai kutató mondta
neki, hogy a hunzaiak a fehér hunok utódai, és így rokonai a magyaroknak.
Kérdezte, hogy ki tudjuk-e mondani a "c" és az "a" hangot,
mivel azt szinte senki más nem tudja szerintük. Csak annyit mondtunk, hogy
cicamica, és meg volt győzve!" (59.o)
Burusaszki nyelven egyébként az 'iírum dumánum'
= ünnepségek (születés-halál-esküvő stb.) Köze lehet a magyar dínom-dánomhoz
talán?
Tájnevek: Verthun- völgy, Morkhun-falu, Zoodkhun falu. A hun, khun
jelentése: otthon, haza.
Ház a nyelvükön: „há”, de jurtában is sokan laknak.
Művészet és hagyomány a hunzáknál
ORNAMENTIKA Hunza szimbóluma egy stilizált tulipán, melyet íjként is értelmeznek
Figyelem! Tulipán nem él ezen a tájékon, az Ujguroknál nő csak igen messze tőlük, akiket genetikailag szintén kapcsolatba hoztak a mai magyarokkal.
Életfára és szarvasagancsra emlékeztető motívumokra bukkant Csáji és csapata Ghanesben. Talált Madármotívumokat is a ló és a szavas mellett – más állatokat nemigen ábrázolnak
Jellemző még: Csodaszarvas-motívum életfává alakulása faragott függőleges oszlopokon (!). Sokszor alkalmazzák a kört és a benne lévő hatszirmú virágot mint napszimbólumot.
A lovas szertartás során mutatják meg az újszülött gyermeket az égnek
TÁNC A nőké zárt körben, a férfiaké nyíltan zajlik. Legényesre és verbunkosra emlékeztető táncaik vannak: Nyugat-Nepálban és Ujguriában is találkozhatunk hasonló táncokkal.
DALLAMVILÁG Ereszkedő pentaton dallamok
ÜNNEP December 21, a Téli napforduló.: ünnepnap, amikor mindenki a saját házi tüzéből egy nagy máglyára lángocskát visz, ezzel űzi el a gonosz lelkeket.
Hunza és Nagar térképe
A képre kattintva elérheted a térképet nagyban.
Hogy néznek ki?
" Első ránézésre más arcok köszöntek ránk itt, Nagar és Hunza
területén, mint amilyenekkel korábban találkoztunk. Voltak itt szőkék,
barnák, vörösek, feketék, kék, zöld és barna szeműek is, arcvonásaik
pedig feltűnően különböztek a számunkra oly idegennek tűnő belső-ázsiai
törökös és a déli, indiai-pastu-iráni arcok vonásaitól. Minden
előítélet nélkül egymásra néztünk Péterrel, és úgy éreztük,
hazaértkeztünk." (Csáji László Koppány: Fehér hunok nyomában Ázsia szívében)
Dr. Csáji László Koppány, a hunza- expedíció magyar vezetője meglepetéssel vette szemügyre tehát a világosbarna hajú, olykor kék és zöld szemű gyerekeket. Megfigyelései szerint a magasabb néprétegű embereknek világosabb bőrük van, és teljesen eltérnek a pakisztáni átlagtól.
Miért nem rákosak a hunzák?
A tudomány mai ismeretei szerint csupán egyetlenegy
embercsoport mentes a ráktól. Ez a teljes immunitást élvező kis
közösség a hunza törzs Kasmír északnyugati hegyvidékén, s tagjai
híresen hosszú életűek. Legfontosabb táplálékuk a kajszibarack.
Természetgyógyászat, egészséges életmód, hagyományos és alternatív
daganatterápia határvidékén szerkesztett internetes oldalakon gyakran
olvasható, hogy a hunza népcsoport tagjait nem sújtják az úgynevezett
civilizációs ártalmak: szívbetegségek, vérnyomás problémák, daganatos
megbetegedések. A nőknél ismeretlen a klimax, a férfiak még 90 éves
korukban is nemzőképesek. Kik azok a hunzák?
A pakisztáni-afgán-kínai határvidéken
élő közösség szellemi néprajzáról (például eddig nem ismert samanizáló
szokásairól) könyvet is írt egy magyar szerző, Csáji László Koppány
(Tündérek kihalófélben - Hunoktól a hunzakutokig). Csáji 2001-es
kutatóútját megelőzően nyolc évtizeddel egy világszerte nagyra becsült
brit sebész és orvos, dr. Robert McCarrison ezt írta az amerikai
orvosszövetség újságjának 1922. január 7-i számában: "A hunzáknál nincs
ismert rákos eset. Ennél a népnél hatalmas sárgabarack-ligetek vannak.
A sárgabarackot a napon szárítják meg, és igen bőséges mennyiségben
fogyasztják." Attila hunjainak rokonai megtanulták értékelni és
szerteágazóan felhasználni egyetlen gyümölcsüket: édesítésre is aszalt
kajszit használnak.
McCarrisont Nagy-Britannia kormánya nevezte
ki a múlt század elején, a brit megszállás ideje alatt, India
táplálkozásának megfigyelésére. A brit orvos főleg a Gilgit zóna
szokásait írta le Észak-India egyik tartományában, Észak-Kasmírban.
Híressé azonban az tette, hogy fölfedezett egy népet - a hunzákat -,
melynek nem voltak orvosaik és kórházaik, fiai mégis 100 éves
átlagéletkort értek el, tökéletes életerőben és jó egészségi állapotnak
örvendve. Hét évig tanulmányozta őket, s az akkori világ egyetlen
népbetegségét sem fedezte fel náluk. A 90-110 év közötti lakosok
vizsgálata során kiderült, hogy vérnyomásuk, koleszterinszintjük és
szívműködésük normális. Életerejük titkát egyedül táplálkozási
szokásaikban találta meg.
A hunzák a zöldségeket és
gyümölcsöket, gabonaféléket, a tejet és tejtermékeket főzés nélkül
fogyasztják, húst pedig csak igen ritkán esznek. Egyáltalán nem
használnak hántolt (fehér) rizst, cukrot és sót, a szintetikus
táplálékokról még csak nem is hallottak.
A hunzák földjén, ahol a
pénz fogalmát nem ismerték, egy ember gazdagságát a birtokában lévő
sárgabarackfák számán mérték le. Minden utazó említést tesz a hunzák
hatalmas sárgabarack-ligeteiről. A nálunk is termő gyümölcsöt ők az év
minden szakában fogyasztják, amikor friss a termés, azt, de a magját
nem dobják el, hanem a napon megszárítják, s elteszik télire. Naponta
30-50 barackmagot esznek meg. Ebből préselnek olajat, amellyel
sütnek-főznek, s még kozmetikumként is használják. Asszonyaik arca a
préselt barackmag-olajnak köszönhetően még élemedett korban is
ránctalan, bársonyos. A fehér hun nők egyik jellegzetessége - és
büszkesége - a ténylegesnél 15-20 évvel kevesebbnek látszó életkor.
Dr.
Allen E. Banik szemorvos is felkerekedett, s kutatóútjáról A hunzák
földje (Hunza Land - Whitehorn Publishing Co., 1960) címmel írt
könyvet. Részletes beszámolókat ad benne a hunzák életmódjáról.
Feljegyezte, hogy a hunza felnőttek 50 gramm protein, 36 gramm növényi
zsiradék és 354 gramm szénhidrát elfogyasztásával valamivel több, mint
1900 kalóriát vesznek magukhoz naponta. (Az összehasonlítás kedvéért:
egy átlag amerikai napi energia-bevitele 3300 kalória, 100 gramm
fehérje, 150 gramm zsír.)
A kutatók megfigyelték azt is, hogy a
hagyományos hunza étrend az átlagos amerikai étrendnél kétszázszor több
nitrilozidot tartalmaz. A gabonafélékben és a csonthájasok gyümölcsében
is előforduló nitrilozidok - dr. Ládi Szabolcs orvos meghatározásával -
"olyan hatást fejtenek ki a szervezetben, hogy a daganatosan osztódó,
illetve már daganatossá átalakult sejteket szelektíven, belülről
úgymond megmérgezik és blokkolják a daganatsejtnek a további
fejlődését".
A hosszú életű fehér hunok ivóvize hegyi gleccserek
olvadásából keletkező patakokból származik. Ez a víz tele van a
kőzetekből kioldott ásványi anyagokkal, szinte fehér tőlük, ezért a
hunzák a hegyek tejének is nevezik. Az ásványi anyagokban dús vizet a
növények is felveszik és a leveleikben a felszínre hozzák. A hunzák sok
ilyen növényt (hajdina, köles, lucerna - olyan gabonafélék, amelyek B17
vitaminban rendkívül gazdagok, akárcsak a sárgabarack magja)
fogyasztanak. Az általuk naponta elfogyasztott ásványi anyag mennyisége
a százszorosa annak, amit a nyugati civilizációkban javasolnak az
orvosok.
Hunza-föld, a magas hegyvidék nagyon nehéz megélhetést
nyújt az itt élőknek. Hosszú életük titka tehát a munka, az örökös
mozgás mellett a mértékletes koszt, legfőképpen a sok ezer kajszibarack
fa (benne az A vitamin). A száz esztendőt megélt hunza, aki ki van téve
a hegyi szélnek, a zord télnek és az égető napnak, a mi társadalmunkban
hatvanasnak tűnne.
A Földön élő hat leghosszabb életű népcsoport
egyikének fiai, a hunzák napi 7-10 órát töltenek a tűző napon. Bőrükön
mégsem jelennek meg káros elváltozások, mert - így egy magyar
családorvos - "a napsugárzás akkor lehet rákkeltő, ha az ásványi
anyagok és vitaminok hiányától legyengült szervezetet éri az
ultraibolya sugárzás".
Forrás: Stop.hu/MTI
Egy csepp reklám az információáradatban: egy magyar természetgyógyász termékei között szerepel a hunza irányvonalat követő B-17 vitaminkoncentrátum.
Itt olvashatsz a termékről, itt pedig a szakértő többi termékéről.
Íj és hármashalom - a hunza zászló
"Az íjasok hazája" - avagy kik a hunzák?
HOL ÉLNEK ÉS MIÉRT HUN-zák?
A fehér hunokat, Attila hunjainak rokonait nevezik így, ők maguk is a hunok leszármazottainak tartják magukat. A Himalája hegyei között, zárt völgyekben élnek, melyeket csak igen magas hágókon át, nehezen lehet megközelíteni. A Hunza-völgy Kína, Tadzsikföld és Pakisztán határán húzódik, ahova még nem jutott el a civilizáció romboló hatása.
Nevük eredete: Tibetiül hun+za=”a hunok szállásterülete”. Burusaszkiul (hunzául): „húnts”=visszacsapó nyíl, íj - „Az íjasok hazája”
HÁNYAN VANNAK?
Mindössze14 ezer főt számláló népről van szó.
MIÉRT ÉRDEKESEK ŐK MÉG SZÁMUNKRA?
A nagar nép és a szomszédos hunzakut nép egy nyelvet beszélnek, vérségileg is rokonok (burusó nyelven beszélnek).
Hegyük szent hegy, neve: Ultár-hegy (Oltár-hegynek kell szakszerűen ejteni), több mint hétezer méter magas. Állítólag tündérek lakják. Két külön királyság létezéséről adnak bizonyítékokat: ezek nevei: Nagar királyság és Hunza királyság. A magyar nyelvre emlékeztető városnevek: Hon (itt csak a vérségileg idetartozó családokat tűrik meg), Huru, Nagar, Baba, Sumayar stb.
